Hollóházi porcelán katalógus

Falutörténet

Hollóháza légifotó

Hollóháza Földrajzi elhelyezkedése, a település nevének eredete

Hollóháza Magyarország legészakibb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Nagy-Milic (Tokaji-hegység) lábánál, a Nyíri-patak forrásokkal teletűzdelt völgyfőjében elhelyezkedő keskeny, hosszú falu. A Hegyköz jellegzetes települése. Szomszédos települései: Füzérkomlós, Kéked. Környező települések: Pálháza, Sátoraljaújhely. Hollóháza neve arra a Hollósházra utal, amelynek az emlékét őrző legendák is már egyre jobban halványulnak, lassan feledésbe merülnek. A legenda szerint, a völgykatlanban elnyújtva alakult község addig lakatlan területén, a keleti hegyoldalon volt valamikor régen egy kolostor, amelyben fehérbarátok laktak. A barátok a környékbeli néppel közvetlen, jó kapcsolatban voltak. Így aztán a nép is segítette őket, még élelmet is nyújtottak nekik. A Hegyalján egy forgalmas útvonal vezetett át a völgyön Kassa felé, amelyen gyakran utaztak kereskedők áruval megrakott szekereken. A kolostorral átellenben, a nyugati hegyoldalban volt az Ördögvár, ahol útonálló rablók húzták meg magukat. Ezek a rablók szerzetes ruhába öltözve állították meg az úton haladókat, mintha kéregetni akarnának, és közben kirabolták őket. Majd az idők folyamán a szerzetesek között is voltak, akik gonosz cselekedeteket követtek el. Ezért az Isten azzal büntette meg őket, hogy elsüllyesztette a kolostort. A szerzetesek vezetőjét – a perjelt – Hollónak nevezték. Innen ered a Hollóháza név. Azt a területet pedig, ahol a kolostor volt, napjainkban is Klastorickó dölőnek nevezik. Helyén ma is érdekesen, kör alakban, nő a fű. madarAz írásos emlékek szerint, Hollóháza Árpád-kori település. 1220-ban a nagyváradi székelykáptalan, mint hiteles hely előtt feljegyzett jogügyeletben szerepel egy Holkus nevezetű férfi, aki hat társával együtt – mindannyian nemesek voltak – a legendában említett épületben laktak. II. András azonban törvénytelennek tartotta az épület birtoklását. Az ügy lezárásából keletkezett valószínűleg, hogy 1221-ben a Hollós személynevet már Hollós helységnévként jelenik meg. A későbbiek során a személynévből lett helységnévhez kapcsolódott a minden bizonnyal jelentős épületre vonatkozó “ház” közszó, és így alakult ki a XVII. sz. végéig használatos Hollósház helységnév. A Hollóházával szomszédos füzéri római katolikus egyház anyakönyveiben az említett időszakra vonatkozóan még ilyen alakban írott helységneveket találunk. A korabeli latin nyelvű leírásokból kitűnik, hogy Hollósház a szokásos lakott településekkel szemben jelölt hely volt, vagyis locus. 1341-ben I. Károly intézkedett a telkibányai aranybánya határainak kijelöléséről. Ebben a nádori átiratban Hollóháza közel a mai névalakban íródott, és itt már nem locusként tűnik fel. Szemelvény az eredeti szövegből: “…item quatuor villas Verenh, Teluky, Radka et Hollohaza vocates…”.

Hollóházi templom

Hollóháza a középkorban, üveghuta alapítása, kőedénygyártás

Hollóháza középkori történetében a következő időszakokban többször gazdát cserélt a területe, 1417-ben Felsőkomlósként említik, 1430 körül Perényi birtok volt. 1640 táján elnéptelenedett és, pusztává lett. 1729-ben történt a következő jelentős esemény a hollóházi pusztával kapcsolatban, ekkor csatolták hivatalosan a füzéri birtokhoz, a vár tartozékai között hollóházi prédiumként kerül feltüntetésre. A birtok 1686-tól 1945-ig a Károlyi család tulajdonát képezi. Károlyi Antal 1763-ban adta Roll Antal vigyázása alá a birtok egy részét, akinek fia – névmagyarosítás után – Rolly József, a hollóházi puszta és Füzérkomlós között az országút és a Török-patak mellett 1777-ben üveghutát alapított. A hutákban német üvegfúró mestereket hozatott, akiknek feladata volt a magyar munkások betanítása is. Mivel az anyag olvasztása jelentős fakitermelést igényelt, az ország északibb részéből szlovák ajkú erdei munkásokat telepítettek a huta körzetébe. Ez az üveghuta az 1790-es évekig működött, majd megszűnt. A Károlyi család ebben az időben kezdett nagyobb mértékű erdőkitermelést folytatni. A megszűnt hutából ideirányított és a felszabadult erdei munkásokat, akik a Hrabó-hegységbe kezdtek letelepedni. Lényegében az ő házaik jelentették Hollóháza község újratelepülését. madarAz egykori sorházak között húzódó utcácskát népnyelven napjainkban is “Régi út”-nak nevezik. 1810-ben Jeszeniczei Jankovich Imre vette bérbe az uradalmat. Újra felállította az üveghutát és működött 1922-ig. Az 1820-as években a telkibányai bányászok aranyérc után kutatva a Károlyi birtokon Füzérradvány felett a Korom-hegyben illitkaolinra bukkantak. Ez adta a lehetőséget ahhoz, hogy megnyitották a bányát és a régi hutaépületben, 1831-ben kőedénygyártásra tértek át. A Károlyi család a kőedénygyárat bérbeadás révén hasznosította. A gyár kiemelkedés korszakát jelentette, amikor a felvidéki Stószról, Istványi Ferenc került a gyár élére bérlőnek. Négy évtizedes működése alatt az eredetileg egy-két épületből álló gyárat a XVIII. század végére jelentős gyárteleppé fejlesztette. A jól működő gyár vonzotta Hollóházára az ország különböző tájairól a kerámia mesterség művelőit és egyéb szakembereket. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás alkalmával a jobbágytelkek a jobbágyok tulajdonaivá lettek. A hozzájuk tartozó irtástelkekért a zsellérek megváltási árat fizettek. Így alakult ki Hollóháza község területe véglegesen 401 kh, amelyből 270 kh volt a szántóterülete.

Hollóházi természetvédelmi terület

Hollóháza természetvédelmi terület része

Hollóháza a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ez a természetvédelmi terület, a Tokaji-hegység természetes földrajzi tájegységének középső, legzártabb, közlekedési útvonalakkal napjainkban is alig feltárt, ritkán lakott részét foglalja el. A terület két részből áll. Egyik része északon az országhatárhoz csatlakozik (Hollóháza, Füzér, Pusztafalu), a másik része pedig a hegység középső részét foglalja magába. A Zempléni Tájvédelmi Körzet területe 26 496 ha. Arka, Bózsva, Boldogkőváralja, Fony, Füzér, Gönc, Göncruszka, Háromhuta, Hollóháza, Kishuta, Komlóska, Makkoshotyka, Mogyoróska, Nagyhuta, Nyíri, Pusztafalu, Regéc, Telkibánya községek közigazgatási területén helyezkedik el. A tájvédelmi körzet legértékesebb részei fokozott védelem alatt állnak. A fokozottan védett területek nagysága 2395 ha. Fokozottan védett: Oláh-rét, Bodó-rét, Drahos-rét, Tolvaj-hegy, Sólyomkő, Füzéri Várhegy, Királyhegy, Bohó-rét, Dorgó, István-kút, Lackó-hegy, Gilevár, Kemence-patak, Komlósi-völgy, Kőkapu, Bózsva-völgy, Cicés-rét, Fekete-kő, Regéci Várhegy. Az országhatáron emelkedő 894 m magas Nagy-Milic a Tokaji-hegység legmagasabb csúcsa. Hazánk legészakibb pontja a rajta fekvő Oláh-rét közelében van. Az országos kék turistajelzés kezdő- ill. végpontja. A csúcstól dél felé húzódó hegygerincről szép kilátás nyílik az Eperjes-Tokaji-hegylánc szlovákiai vonulatai felé is. madarE hegy lábánál elterülő lankás részen található a gróf Károlyi család egykori tulajdonát képező vadászkastély: László-tanya, amelynek névadója Károlyi László volt. Az 1945-46-os inflációs időszakban e kastélyban készítették elő a forint kibocsátását. A kastélyt szép arborétum övezi, melynek ékei az évszázados luc- és vörösfenyők, bükkök, tölgyek. Korábban szállodaként működött, ma magánkézben van, ezért sajnos nem látogatható. A privatizáció előtt a Kéktúra végpontját jelző oszlop a kastély parkjában volt, azonban 2001-ben az emléktáblát Hollóházára helyezték át. Országos Kéktúra… Ez az a turisztikai fogalom, amelyet hazánkban – a turistákon kívül is – sokan ismernek. A Magyar Turistaszövetség dr. Cholnoky Jenő kezdeményezésére az 1930-as években kialakított egy összefüggő, kék színezéssel ellátott turistaútvonalat, amely végigvezet a Kőszeg melletti Írott-kőtől a Zempléni Nagy-Milicig. Ez lett az országos kék jelzés, amely több mint 1000 km hosszú.

Hollóházi porcelán minták festése